(Teljesen megfeledkeztem erről a bejegyzésről, és már 3 hónapja csak porosodik. Nincs kedvem befejezni, egyszerűen csak posztolom így.)

Én mondom, még egy nyaram sem telt el ennyire gyorsan, bár tény, hogy a végére rémesen meguntam. Meguntam azt, hogy itthon vagyok, hogy nincs hová, kivel menni. Szóval elég gyorsan kisajtoltam amit csak tudtam - mondjuk még lett volna amit, csak épp drága szüleim akadályozták a terveim.

Ballagás - május 30.
Az a sok szép népviselet! Az izgatottságot felváltotta a nevetés. Jó néhány ballagáson vettem már részt, de az, hogy mi voltunk a középpontban teljesen más jelentést adott az egész ceremóniának. Meg annyira különös érzés volt, hogy mi elballagunk, pedig még nem is állunk rá készen, nem is annyira érett a fejünk, mint például az előttünk ballagóknak, de azt hiszem ezzel mindenki így érez abban a pillanatban

Bankett - május 31. (nem fogom ám napra szedni a dolgokat, csak ez így jött össze)
Mindenki csodaszép ruhám belibeg a terembe, elfoglalja a helyét az osztálya aztalánál. Lassan megtelik minden hely, végül a tanári kart is besodorja a szél, aztán kezdetét veszi a tánc, a zene, az éneklés. Köszöntések, jó kívánságok, minden ami ilyenkor illik. Annyira eszméletlenkirály volt az egész bankett, hogy ennél jobb nem is nagyon lehetett volna. Átboroztuk, áttáncoltuk az éjszakát. Ez volt az az éjszaka, amikor nem érdekelt már minket, hogy mi történt az elmúlt négy év alatt, csak örültünk, hogy még egy utolsót együtt lehetünk. Bevallom, hiányozni fog az osztályom, annyira jó fej volt mindenki - majdnem mindenki.

Szóbeli vizsgák - valamikor június folyamán
Az itteni szóbeliknek önmagukban semmit nem érnek - bár azt hiszem, beszéltem már róla. Nevetséges volt, és csak elpocsékolt idő. Az angolt viszont élveztem. Ahhoz képest, hogy kezdő vagyok, és gyatra az angol tudásom, egészen jól ment.

Írásbeli vizsgák - június 30. - július 4.
Kínkeserves volt, főleg a román. Az a legelszomorítóbb, hogy a románra tanultam a legtöbbet, és az lett a legrosszabb, az átlagomat is az vitte nagyon le. Míg a legkevesebbet bioszból tanultam (másfél nap) a legjobb. Ez is mutatja, mihez van a leginkább érzékem. A lényeg, hogy megvan, és már csak úgy emlékszem rá, hogy egy hülyeség volt, amitől paráztam nagyon, de már elmúlt.

Felvételi - július 23.
Hadd ne mondjam, mennyire rettegtem, és nem alaptalanul. Azt kell mondanom, hogy kurva nagy szerencsém volt! A 100-ból csak 2(!) kérdést rontottam, így is a 65. bejutó voltam.


Tusványos - július 24-27.

Nagyváradi lófrálások - augusztus 4-14.