Igazából, nekem a sulikezdésig még van kettő és fél hetem, ami viszonylag soknak számít, mégis olyan hirtelenséggel tűnik el az életemből, mintha nem is lett volna. Így most szeretném megragadni azt a kis szabadidőt, amit egy jól megrendelt huzat okozott - begyulladt a fél állam, még mindig antibiotikumon és fájdalomcsillapítón élek, de jelentem jól vagyok, illetve haladok a gyógyulás felé, viszont így már 4 napja az ágyat nyomom, és még a kórházi gyakorlataim napjai is megcsappantak, amit bánok is, mert lemaradtam néhány érdekes műtétről, amit szívesen megnéztem volna (vagyis tegnap bementem, de negyed óra után azt éreztem, hogy menten elájulok, annyira elkezdett fájni a fogsorom, szóval otthagytam az egészet és hazajöttem), de legközelebb majd jobb lesz!
Szóval ott tartottam, hogy mindjárt suli, és ha már az első évem majdnem olyan szépen elszúrtam, most szeretnék tenni valami jót is, és megtervezem a másodévem tanulási, szórakozási, meg amit még eszembe jut módszerét, mert ha van egy terv, máris sokkal jobban tudom azt betartani, mintha csak elgondolom, meg eldöntöm, aztán úgyis hagyom, hogy füstbe menjen. Most nem így lesz, mert egyrészről tudom, hogy a másodév nehezebb, mint az első - és ott is majdnem belefulladtam a szórakozottságomba -, és kell a támpont, szóval a cél az, hogy minden simán menjen. :)
(Nem csak sulitervezés, hanem minden, amit suliidő alatt lehetséges!)
Szóval ott tartottam, hogy mindjárt suli, és ha már az első évem majdnem olyan szépen elszúrtam, most szeretnék tenni valami jót is, és megtervezem a másodévem tanulási, szórakozási, meg amit még eszembe jut módszerét, mert ha van egy terv, máris sokkal jobban tudom azt betartani, mintha csak elgondolom, meg eldöntöm, aztán úgyis hagyom, hogy füstbe menjen. Most nem így lesz, mert egyrészről tudom, hogy a másodév nehezebb, mint az első - és ott is majdnem belefulladtam a szórakozottságomba -, és kell a támpont, szóval a cél az, hogy minden simán menjen. :)
(Nem csak sulitervezés, hanem minden, amit suliidő alatt lehetséges!)